Ki tapsol nekem?

Ahogy Bogas* is említette az értékelésében, valóban elég tárgyilagos hangnemben íródott a mű. A fogalmazás valahogy távolságtartó, illetve ahogy mondani szoktam eléggé derékszög-párhuzam.

Ettől függetlenül a történetet mégis szeretem, sokadjára is szórakoztatónak találtam. És bár minden más téren hidegrázást kapok a szocreál hangulattól, a pöttyös könyvekben pont ezt szeretem.

Helyes kis történet ez, és remek bepillantást nyújt a rádiózás meg a gyerekszínészet világába.

(*a molyon)